Sziasztok
Képzeljétek el babát várunk. 🙂
Most töltöttük be a 14. hetet és már most hatalmas izgalommal várjuk, hogy megszülessen.
Az esküvő után egyből neki kezdtünk a babaprojektnek, mert mindketten elég család központúak vagyunk és tudtuk, hogy mielőbb szeretnénk babát.
Épp a Vajdaságból Áron rokonaitól jöttünk haza, amikor elég furcsa érzésem volt. Akárhányszor Áron fékezett az autópályán mindig az volt az első automatikus reakció, hogy a hasamra tettem a kezem.
Illetve az egész rokonságnál eltöltött idő alatt elég fáradt voltam.
Amíg Áron leparkolta az autót, én hazamentem és egyből kerestem egy tesztet.
Először teljesen hülyének gondoltam magam, hogy “ugyanmár”, meg csak rossz lesz ha negatív és igazából csak pár napot “késik”.De valahogy úgy voltam vele, akkor már teljes izgalomban, hogy márpedig nem érdekel és megcsinálom a tesztet.
Volt egy drágább 2500 forint körüli teszt és egy 600 forint körüli. Úgy voltam vele, nem érdekel, akkor bánja 2500 forintom, de ezt most meg kell csinálnom.
Amíg vártam az eredményre, természetesen nem tudtam magammal mit kezdeni, idegtépő egy várakozás. 🙂
Majd kijött a várva várt pozitív jel és hogy 1-2 hetes a magzat. Az a pillanat, az a legcsodásabb 🙂 🙂 (Természetesen az olcsó teszt negatívat mutatott, de nem foglalkoztam vele. Másnap vettem még egy drágább tesztet és újból bebizonyosodott, hogy pozitív. 🙂 )
Hálát adtam az égieknek, köszöntem egy “sziát” a hasamnak és ugráltam örömömben. 🙂 Áron ekkor jött haza, és akkor már könnyes szemmel mentem elé.
Neki kellett pár másodperc mire leesett, de aztán ő is velem együtt törölgette a szemét. Hosszú percekig csak öleltük egymást és annyira hihetetlen érzés volt az egész. 🙂
Majd kirohantunk az én szüleimhez, velük is megosztani a hírt. Aztán pedig átmentünk Áron szüleihez is.
Áron végigbeszélte az egész utat, hogy “mennyire hihetetlen” és csak beszélt és beszélt, annyira örült neki.
Utólag fogalma sem volt, hoyg hogyan vezetett el odáig és hogy miket mondott. 🙂
Mivel ennyire vártuk és szerettük volna ezt a babát, az első 12 hetet azért sikerült végig aggódnom.
Azért nehezbb is az első három hónap. Folyamatosan majd el aludtam, émelyegtem, és gyomrom is égett gyakorlatilag mindentől. Valahogy olyan érzés mint mikor másnapos vagy és egyáltalán nem érzed magad 100%osan.
Szinte csak szénhidrátot voltam képes megenni. Nem tudsz rosszullét közben arra gondolni, hogy milyen egészséges táplálékot kellene magadhoz venned. Illetve persze van egy viszonylag hosszabb lista is, hogy terhesség alatt milyen ételeket kellene elkerülni, ezekhez szépen lassan hozzá szoktattam magam. A hasam folyamatosan nagy volt, gondolom a mindenféle hormonok már kezdték előkészíteni a tágulásra.
Ebből kifolyólag nadrágot egyáltalán nem tudtam felvenni. Úgyhogy jött a leggings, lapos sarkú, bő pulóver korszak. Minden jött ami kényelmes. 🙂 A testmozgások általában úgy kezdődtek hogy 10 perces youtube videó, aminek az ötödik percénél megéheztem, a 10. percénél pedig olyan álmos lettem, hogy inkább legfeküdtem aludni.
Rengeteg – rengeteg alvás. 🙂
Hálistennek túl vagyunk a 12. héten, úgyhogy a baba is rendben van és a vizsgálati eredmények is szuperek.
Egyenlőre úgy tűnik, hogy kislány, és ezt is szerettünk volna. Hihetetlen mozgékony. Bár én még nem érzem, de az ultrahang vizsgálatokon meg sem áll, folyamatosan rugdos és boxol. 🙂
Most már a rosszullétek is elmúltak, több az energiám is. Lassan neki indulunk vásárolni, mert én tuti nem bírom ki, hogy a végére hagyjam. Szeretnék felkészülni rá minél jobban. Beütemeztem már terhes tornát is magamnak, a baba kozmetikumoknak utána olvasok, és utána is nézek, hogy milyen termékeket érdemes venni.
Már alig várom, hogy megtapogassam az első rózsaszín rugikat. 🙂